Lejátszás LejátszásRÚZSA MAGDI - Jel

Koktél

Varga Lilla

Magyarország 4 furcsa természeti képződménye

Rengeteg szépséget és érdekességet rejt kis hazánk, az alábbi összeállítás, csak az érdekességet egy részét mutatja be. 

Egerszalóki mészkőlerakódás

Eger és környéke rengeteg természeti kincset rejt, elég csak a festői szépségű Szalajka-völgyre vagy a Bélkő markáns vonulataira gondolni, a vidéket behálózó szerpentin utakon haladva garantált a bámulatos panoráma. Az egerszalóki mészkőlerakódás is nagyban hozzájárul a környék népszerűségéhez – a település a Mátra és a Bükk között húzódik, a Laskó-patak völgyében. Kőolaj után kutatva, 1961-ben fedezték fel a hévforrást – a mintegy 400 méter mélyről feltörő víz 65-68°C-os, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A forráshoz tartozó mészkőlerakódás teraszos, bugyoros jelensége egész Európában egyedülálló. Úgy alakult ki, hogy a föld mélyéből feltörő hévízforrás vize lefolyt a hegyoldalon, és lerakódott belőle a mészkő. A nagyjából 120 négyzetméteren elterülő természeti ritkaságot a helyiek egyszerűen csak sódombnak hívják.

k egerszalok

Szomolyai kaptárkövek
Az Északi-középhegység bővelkedik a természeti kincsekben, ezek közül talán a legismertebbek a szomolyai kaptárkövek és a köveken található kaptárfülkék. Szomolya a hegység lábánál elterülő falu, Mezőkövesdtől 12, Egertől 18 km-re található. A falvacska központjából nyugati irányba kell elindulnod a tanösvényen, ha az 1960-ban védetté nyilvánított, mintegy 30 hektár nagyságú Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területre szeretnél eljutni. A Kaptár-völgyben húzódik a riolittufa gerinc, mely nyolc nagyobb, fülkés sziklára és kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével – összesen 117 darab – rendelkező kaptárkő-csoportja. A különleges alakzatok keletkezésének körülményeiről és eredeti rendeltetésükről, valamint a fülkék korával kapcsolatban több feltevés is létezik, ám ezek közül egyik sem nyert minden kétséget kizáró bizonyítást.

k kaptar

Pákozdi ingókövek
A történelemkönyvekből talán neked is ismerős Pákozd neve, a Velencei-tó partján elterülő település területén zajlott az 1848-49-es szabadságharc egyik jelentős csatája, mely a magyarok győzelmével végződött. A környéket azonban nem csupán történelmi vonatkozása és a a tó közelsége miatt látogatják a turisták – a településtől északra található furcsa természeti képződmények, az ingókövek is sok látogatót csalnak ide. A kövek meglehetősen furcsa alakzatot vettek fel, némelyik olyan, mintha az élére lenne állítva, és bármelyik pillanatban eldőlhetne.
Az ingókövek úgy keletkeztek, hogy a Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, a köztük lévő hasadékokból pedig a szél és a víz hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Így alakultak ki a lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok.

k ingoko

Kazári riolittufa
Salgótarján közelében található az 1800 lelket számláló Kazár község, mely különleges képződményéről, a riolittufáról híres. A szürkés-fehéres, mélyen barázdált sziklafal vonulatai közel egy hektárnyi területen húzódnak. A riolittufa keletkezése mintegy 20 millió évvel ezelőttre tehető – a kutatások szerint a Mátra egykori vulkánkitöréseinek szórt anyagából jött létre, melyet az évek során a víz munkája formált, és benne kuszán ágazó árkokat és kúpokat hozott létre. Európában a kazárin kívül csak Törökországban találni hasonló természeti képződményt, de a világon összesen is csupán hat helyen alakult ki hasonló riolittufa. Ha úgy döntesz, hogy felfedezed a környéket, lehetőleg száraz időt válassz a kirándulásra, nyirkos, esős időben a sziklák csúszóssá válhatnak.

k riolittufa

kép és infó: bien.hu

 

ÁSZF