Menü Bezárás

Idegen nyelvek – sokszorozott lehetőségek

A globalizáció számos hatása közül az egyik, hogy lecsökkentek a távolságok és ezzel együtt megnőtt az idegen nyelvek ismeretének jelentősége. Egyre többet lehet utazni, legyen szó nyaralásról vagy továbbtanulásról, munkavállalásról vagy kikapcsolódásról, és aki több nyelven beszél garantáltan jobban boldogul, könnyebben megtalálja a helyét és kulturálisan is érzékenyebben tud működni idegen környezetben is.

A fiatal korban megszerzett nyelvismeret nagy kincs, amire hosszú távon lehet építeni. Nem véletlen az, hogy az oktatásban már egész korán elkezdődik a nyelv vagy nyelvek oktatása, manapság már sokszor bölcsődei korú gyerekek számára is vannak kifejezetten nyelvi foglalkozások.

A rugalmasság és érzékenység két olyan attitűdbeli kérdés, amelyeket nehéz közvetlenül fejleszteni, ugyanakkor számos élethelyzetben kiemelt jelentőséggel bírnak. Ahogyan valaki helyzetekre reagál, ahogy a másik ember reakcióit kezelni tudja, a kommunikációja és a cselekedetei nagymértékben függnek attól, hogy milyen fejlett az érzelmi és értelmi intelligenciája – az pedig, hogy mindezt idegen nyelvi környezetben, egy másik országban vagy más országból származókkal hogyan kezeli, nagymértékben függ az illető kulturális intelligenciájától.

Az elfogadás, tolerancia, sokszínűség valóban értékek, és a nyelvek megismerése egy új ajtót nyit ebben az irányban. Aki legalább egy idegen nyelven beszél, sokkal szélesebb körben tudja megismerni az őt körülvevő világot, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. Az internet elterjedésével egyre több információ vált elérhetővé és hozzáférhetővé, és minél több nyelven tud valaki cikkeket oldalakat olvasni, annál árnyaltabb képet kap a világ történéseiről, jelenségeiről. A fiatalok számára különösen fontos, hogy nyelveket tanuljanak, egyrészt a továbbtanulás szempontjából, másrészt a munkavállalás szempontjából, harmadrészt pedig a saját kompetenciáik, önbecsülésük, önértékelésük szempontjából. A nyelvoktatásban szerzett sikerélmények más területeken is hasznosíthatóak, az iskolában és később is.

Az EFOP-3.9.2.-16-os projekt keretében több féle nyelvi program valósult meg, amelynek elsődlegesen gyerekek voltak a közvetlen haszonélvezői. Bakonysárkányban angol és német nyelvi szakkör, Ászár településen pedig angol és német nyelvi tábor járult hozzá a gyerekek kompetencia-fejlesztéséhez. A szakkör rendszeressége és kiszámíthatósága adott egy dinamikát a tanulásnak, a táborok intenzív jellege pedig egy erős motivációt a további tanuláshoz.

A szakkörök és a táborok egyaránt az élményszerűségre és a játékosságra építenek, a tervezés és megvalósítás során is fontos szempont volt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, önfeledten tudjanak játszani és tanulni, játszva tanulni. A tevékenységek kialakításakor a pedagógusok nagy figyelmet fordítottak a differenciálásra, azon belül igyekeztek minden programot úgy összeállítani, hogy a résztvevő gyerekek minél több dologhoz tudjanak kapcsolódni. A szakkörök jó hangulatban, fejlődési szemléletben teltek, a diákok sok visszajelzést és elismerést kaptak, így valóban szívesen tanultak.

Kapcsolódó cikkek