Bencsik János kiemelte, hogy erőforrások szempontjából ellentmondásos a magyar helyzet, melyet a regionális eltérések tovább színeznek. Az egy főre jutó termelésre alkalmas föld nagysága alapján Európa éllovasai közé tartozunk. A felszín alatti vízkészleteink mind mennyiségi, mind minőségi jellemzőik alapján, nemzetközi összehasonlításban is legjelentősebb természeti erőforrásunknak tekinthető. Viszont erősen függünk adósságaink hitelezőitől, a pénzügyi és termelő befektetőktől, a külpiaci viszonyoktól, az uniós támogatásoktól. Energiafüggőségünk alapvetően érinti a gazdaság és a társadalom működőképességét. Magyarországon különböző természetű, és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amelyek az éghajlatváltozás és más geopolitikai változások hatásaira tovább mélyülhetnek.  Az egyes régiók, térségek és társadalmi rétegek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben.

A szakpolitikus arról is szólt, hogy a területfejlesztés, a vidék-, gazdaság-, és infrastruktúrafejlesztés, az önkormányzatok, járások stratégiai tervezési tevékenysége már rövidtávon sem kerülheti meg a változásokhoz való alkalmazkodás kérdését. A sikeres alkalmazkodás területi és ágazati stratégiai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni társadalmi-gazdasági és környezeti sérülékenységről, ugyanakkor ilyenek jelenleg nem állnak rendelkezésre. Komplex, szisztematikus monitoringon alapuló – a környezeti, társadalmi és gazdasági informatikai információkat integráló – adatbázis-rendszerre és értékelési módszertanra van szükség, amelynek kidolgozását munkatársaival már megkezdték. A program célkitűzése egy olyan többcélú felhasználásra alkalmas adatrendszer kialakítása, amely objektív információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas döntés-előkészítést, tervezést és döntéshozást.